Bejelentkezés

Támogatás

„Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa”

Az Európai Unió és a Magyar Köztársaság támogatásával

umvp

Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet

www.vkszi.hu

umvp

Lakk GyorgyA PETŐFI NÉPE készített interjút egyik tagszervezeti vezetőnkkel, Bujdosó Mártonnal, aki mintegy 40 évi foglalkozik állattenyésztéssel Lajosmizsén. Jelenlegi legnevesebb charolais tenyészbikája, az 1500 kilogramm súlyú és genetikailag szarvatlan Lakk György minden versenyt megnyert, amire csak benevezték.

Lakk György, a mizsei tenyészbika legutóbb májusban, a hódmezővásárhelyi Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokon lett első díjas. Mitől különleges jószág? - kérdeztük tulajdonosát.

- Adott fajtán belül viszonylag kicsi a szarvatlan populáció, és kezdetben kisebb termetűek is voltak az ilyen egyedek. Több mint húsz éve azon dolgozunk, hogy a szarvatlan populáció is legalább olyan méretű és hústermelő képességű legyen, mint a szarvalt - magyarázza Bujdosó Márton, a Charolais Kft. ügyvezetője, egyben a Magyar Charolais Tenyésztők Egyesületének elnöke. - Ezért kuriózum a mi szarvatlan, ám 1500 kilógramm súlyú Lakk Györgyünk, akit kétéves korától versenyeztetünk, és korcsoportjában eddig minden díjat elnyert.

A tenyésztő szerint Lakk György most van a csúcson, elérve a fajtára jellemző maximális súlyt és méretet. Emberi léptékben egy negyvenéves, életerős fiatalembernek felel meg. Jámbor jószág, minden zokszó nélül felballag a kamionra, legfeljebb lustasága miatt kell noszogatni.

- A nyugodt vérmérséklet a charolais fajta sajátja, ezek jól kezelhető állatok, nem agresszívek. Ha egy-kétegyednél valami mégis kiütközik, azt a vonalat nem visszük tovább. - folytatja Bujdosó Márton. - Mindennél fontosabb az embereink biztonsága és egészsége. Egy idegesebb állatot szállítani is nehezebb, könnyen balesethez vezethet. Mivel tenyészetünknek sajnos nincs helyben legelője, állatainkat rendszeresen utaztatjuk, a 40-50, sőt, a 170 kilóméterre lévő legelőkre. Tavasszal kiszállítjuk az állományt, ősszel pedig vissza.

A lajosmizsei charolais tenyészetben jelenleg 650 tehenet és utódait, összesen több mint 1300 állatot tartanak. A tehenek 60 százaléka genetikailag szarvatlan. A saját használatra hagyott 43 tenyészbikából mindössze öt a szarvas. A 37 genetikailag szarvatlan bikából 15 homozigóta szarvatlan, ami azt jelenti, hogy minden utóduk is szarvatlan lesz. Az üszők nagy részét tenyésztésre értékesítik, úgy a hazai mint külföldi tenyésztőknek. A bikákból a legjobbakat tenyésztésre (80-100 darabot) a többit vágásra vagy továbbtartásra szánják. Sajnálatos, de a magyar marhahús elsősorban külföldön talál gazdára - erősíti meg a hivatalos statisztikát Bujdosó Márton. A lajosmizsei charolais tenyészetnek is első sorban az arab világ, azon belül Törökország a legnagyobb felvásárlója.

- A ramadán ünnep idején minden muszlim család elfogyaszt egy négylábú jószágot: a gazdagok marhát, a szagényebbek birkát vagy kecskét. A hagyomány szerint a legszegényebbek adományként kapnak húst azoktól, akiknél nem fogy el egy egész jószág - mondja a cégvezető. - Ilyen ünnepből kettő van egy évben, amihez érdemes igazodni. Az arab piacra is, de a hazaira még jobban oda kell figyelniük a mostaninál honi szarvasmarha-tenyésztőknek.

 

Készítette: Popovics Zsuzsanna

Forrás: PETŐFI NÉPE